Született: 1984. június 16., Celldömölk
Magassága/testsúlya: 186 cm/86 kg
Posztja: irányító-átlövő
Klubja: Dunaferr SE
Nevelőedző: Süle Nándor
Edzői: Rapatyi Tamás, Ökrös Csaba, Buday Ferenc, Kolics János, Imre Vilmos
Első válogatottsáag: 2004. január 17., Tiszaújváros (Szaúd-Arábia 29–24)
Válogatottsága/góljai: 61/159
Legjobb eredményei: olimpiai 4. (2004), Eb-9. (2004), Eb-13. (2006), Világkupa-7. (2004), junior vb-3. (2005), junior vb-15. (2003), ifjúsági Eb-8. (2003), ifjúsági Eb-11. (2001)

– Az őszi szezonban a dunaújvárosi csapat megőrizte harmadik helyét a magyar bajnokságban, igaz, az EHF-kupában nem jutott túl a nyolcaddöntőn.
– Hosszú és fárasztó volt az őszi idény, amelyben az elénk tűzött célok többségét elértük – kezdte a Dunaferr játékmestere. – Tartani tudtuk harmadik helyünket a Veszprém és a Szeged mögött, ennél többre valósan nem volt esélyünk. Az EHF-kupában a remek spanyol Zaragoza állított meg minket. A visszavágón nagyon jól játszottunk, de sajnos nem tudtuk ledolgozni jelentős hátrányunkat.

– A Dunaferrben sok múlik az ön teljesítményén, azaz megszokta, hogy nagy teher van a vállán. Ez előny a válogatottban?
– Biztosan sokat számít, hogy már fiatalon végigküzdhettem fontos mérkőzéseket, de a nemzeti csapat azért egészen más. Mindenképpen megtisztelő, hogy fontos szerepet kapok a válogatottban is, amikor címeres mezt ölthetek, dolgozik bennem az adrenalin.
– A bajnoki fordulók után szinte azonnal megkezdődött a válogatott közös munkája. Nem hiányzott a pihenő?
– Biztos, hogy jól jött volna néhány nap szabadság, de ilyen helyzetben nincs pardon, menni kell, mert nagyon sűrű a versenynaptár. Éppen a nagy terhelés miatt jött jól, hogy várakozáson felül teljesítettünk a Karácsony-kupán, hiszen a siker feledteti legjobban a fáradtságot.

– Miként sikerült a magyar válogatott világbajnoki felkészülése?
– Nem volt túl sok időnk, de igyekeztünk elvégezni minden feladatot. Sok sérülés is hátráltatott bennünket. A németek elleni tesztmérkőzésekre például egyáltalán nem készültünk, éppen azon a héten végeztük ugyanis a legkéményebb erőnléti munkát. Ezzel együtt hatalmas élmény volt a két telt házas meccs, mint ahogy a szombathelyi, Szlovénia elleni találkozó is. Úgy érzem, egységes a magyar válogatott, ebben lehet az ereje.

– Németországban az elsődleges cél a továbbjutás a csoportból, ehhez viszont a dán, norvég duóból legalább az egyik csapatot meg kell előzni.
– Mindkét északi riválisunkkal akad elszámolni valónk, hiszen Norvégia ütött el minket a 2005-ös világbajnoki részvételtől, a dánoktól pedig a svájci Európa-bajnokságon kaptunk ki. Nem szabad hibáznunk, hiszen az utolsó fordulóban dán–norvég meccset rendeznek, azaz veszélyes lehet olyan állást hagyni, amelyből mindketten jól jöhetnek ki.