Ünnepelni és búcsúzni jöttek ma össze az emberek a Dunaferr Sportcsarnokban, ahol a remények szerinti utolsó mérkőzését játszotta a csapatunk a Budapest Bank Kézilabda Liga idei kiírásában. Ellenfelünk a PLER gárdája volt, a mérkőzés tétje pedig a bajnoki bronzérem, melytől mindössze egyetlen győzelemre volt együttesünk.

Csaszi vezényel

Ahogyan várható volt, telt ház, remek hangulat fogadta a csapatokat, nem is csoda, hiszen az ünneplés mellett rengetegen szerettek volna elbúcsúzni a mieink kiválóságától, Császár Gábortól, aki ezen a mérkőzésen öltötte magára utoljára a Dunaferr piros-fehér szerelését. Már a meccs előtt megható pillanatoknak lehettünk szemtanúi, hiszen a szponzorok, a város vezetése, illetve a Dunaferr SE is ajándékokkal búcsúztatta Csaszit, s bizony nem sok szem maradt szárazon, mikor az ünnepelt átvette az ajándékokat.
A vendégek azonban nem akartak asszisztálni a mieink gálájához, legalábbis a találkozó elején biztosan nem, hiszen Kocsi és Balogh góljaival rendre magukhoz ragadták a vezetést (2-3). Persze Császár Gábor is szerette volna bizonyítani, hogy ez a találkozó róla is szól, s sorozatban lőtt góljai után egy emberként ünnepelt a nézősereg, s ahogy Törő is bekapcsolódott a gólpárbajba, azonnal át is vette a vezetést együttesünk (5-4).
Szerencsére Stochl sorozatban mutatta be a bravúrokat, s a gyors indításokból Törő, valamint Császár is eredményes volt, s mikor Rosta is bevette Szathmári kapuját, időt is kellett kérnie a vendégek mesterének, hiszen hamar elúszni látszott számukra a találkozó (9-5). A rövid pauza alatt sikerült annyira rendet is tenni a PLER-játékosok fejében, hogy a folytatásban tartani tudták négy-ötgólos hátrányukat, de feljebb zárkózni nem volt esélyük, mert az első harminc percben parádézó Császár révén biztosan tartotta előnyét csapatunk (15-10). A félidő véghajráját még megnyomták a mieink, s ahogy Iváncsik és Grebenár is elkezdte szórni a gólokat, tovább nőtt a két gárda közti szakadék, s a szurkolók legnagyobb örömére, 20-13-as előnnyel vonulhatott csapatunk a félidei szünetre.

Gálaelőadás

A második játékrészben mindössze három percet kellett arra várni, hogy meglegyen a "tíz közte", majd mindössze egy percet ahhoz, hogy három eladott labdából is gólt érjenek el a vendégek, s újra felhozzák magukat hét fára (24-17). Szerencsére ez sem zavarta meg csapatunkat, mely Mikler parádés védéseinek is köszönhetően ismét megkezdte az elszakadást, s Zubai, Grebenár, valamint Törő újabb találataival ismét hozzátették a "mócsingot" (28-18).
A vendégek szinte képtelenek voltak betalálni a bravúrt-bravúrra halmozó Mikler kapujába, s hiába kért időt ismét Nagy Károly, ekkor már csak egy csapat volt a pályán, s az nem a PLER együttese volt. Az ötvenedik percben már tizenöt találattal vezetett együttesünk, mikor ismét visszatért a pályára Csaszi, aki mindenképpen emlékezetes produkcióval szeretett volna elbúcsúzni a dunaújvárosi közönségtől.
A véghajrában már azt is megengedhették a mieink, hogy pár helyzetecskét elkönnyelműsködjenek, ez már sehová nem számított, hiszen ekkor már biztos volt, hogy együttesünk nyeri a mérkőzést, s az ezzel járó bajnoki bronzérmet is. A találkozó utolsó hazai gólját természetesen Császár Gábor szerezte, aki kiváló játékkal, tíz góllal köszönt el az újvárosi drukkerektől, a végül 36-24-es hazai sikerrel véget érő találkozón.
A mérkőzés után elszabadult a jó értelemben vett pokol, a játékosok ruháiktól megfosztva ünnepeltek, s aki be akart tőlük szerezni bármilyen relikviát, az ezúttal nyugodtan megtehette. A legnagyobb népszerűségnek természetesen Császár Gábor örvendhetett, akit még jó félórával a mérkőzés vége után is autogram- és fényképvadászok hada vett körül, de kijutott az elismerésből a csapat összes tagjának is. Teljesen megérdemelten, hiszen fiatal együttesünk idén végleg felnőtt korba lépett, s ezt a legjobb helyen, a pályán bizonyította az érte szurkolóknak. Szép volt fiúk, köszönjük!