Pont a sírból
dunaferrhandball.com 2009.09.29. 17:59
Bár a meccs nagy részében a Kecskemét állt jobban, remek hajrájának, valamint védekezésének köszönhetően döntetlenre mentette mérkőzését csapatunk a Budapest Bank Kézilabda Liga újabb fordulójában.
Kecskemét - Dunaferr SE
27-27 (20-15) |
|
|
Dunaferr SE: Mikler, Szalafai 4, Németh G. 5, Kopco, Hajdú G., Nagy K. 8, Széles 7. Csere: Vitáris (kapus), Kemény, Rosta 1, Bali, Morva, Miss 2.
Edző: Imre Vilmos. |
Három, sikerrel megvívott bajnoki találkozó után ma már nagyon komoly feladat várt kézilabdázóinkra, akik a stabil, s jó kerettel rendelkező Kecskemét otthonába látogattak. A nyári felkészülés folyamán kétszer már megmérkőztünk a házigazdákkal, s akkor egyszer a Skaliczki-csapat, egyszer a mieink nyertek, így a mai meccs is abszolút háromesélyesnek számított.
Hazai fölény
Váltott vezetéssel kezdődött a mérkőzés: hol a hazaiaknál, hol a mieinknél volt az előny az első percekben, s már ekkor látszott, hogy nagyon keményen meg kell majd küzdenie mindkét együttesnek a pontokért (3-4). A félidő derekához érve viszont átvette az irányítást a hazai gárda, mely egyre gyakrabban találta meg a mieink védekezésének ellenszerét, így a 15. perchez érve már Skaliczki László együttese állt jobban két találattal (11-9).
A folytatásban sem úgy alakult a meccs, ahogyan azt Imre Vilmos korábban elképzelte, mert támadásban és védekezésben is hibázgattak a mieink, s ezt könyörtelenül kihasználták a vendéglátók, akik gyors indításokból, valamint felállt fal ellen is többször eredményesnek bizonyultak, így fokozatosan növelve előnyüket, a szünethez évre már öt találattal, 20-15 arányban vezettek.
A védelem dicsérete
A második felvonás elején már látszott, hogy egy teljesen más szemléletű Dunaferr futott ki a pályára, s bár az első percekben ennek ellenére is tovább tudta növelni vezetését a hazai csapat, ezt leginkább annak köszönhette, hogy ugyan a védőjátékunk már rendben volt, támadásban még mindig akadtak azért hibák a mieink játékában (24-18).
Az utolsó negyed órában viszont óriási hajrába kezdett együttesünk, melynek védelme nagyon összeállt a hajrára, s mivel végre már támadásban is sikerült egyre többször megbontani a kecskeméti gárdát, ha lassan is, de megkezdtük a felzárkózást (27-24). Az utolsó percek óriási izgalmakat hoztak, melyben szerencsére már csak a mieink találtak kapuba, s bár megnyerni nem sikerült végül a mérkőzést, a 27-27-es döntetlen miatt nem szomorkodhatunk, mert egy jó csapat otthonában sikerült pontot szerezni.
|