Mindössze tizennyolc éves, de komoly tervei vannak kapusként együttesünk fiatal hálóőrének, Vitáris Norbertnek, aki a Százhalombatta szerelését cserélte piros-fehérre a nyáron.

Átlövőből kapus

A korosztályos válogatott hálóőrt nem igazán ismerhetik még együttesünk drukkerei, hiszen jobbára Mikler Roland cseréjeként kapott eddig lehetőséget együttesünkben, ám amikor pályára lépett, többször is megcsillantotta kivételes tudását a Dunaferr szurkolóinak.
A fiatal játékost a ma délelőtti kapusedzés előtt kértük arra, hogy mutassa be magát együttesünk drukkereinek, s mint azt elárulta, pályafutása elején még inkább a mezőnyben vitézkedett.
- Tíz éve, Százhalombattán kezdtem el a játékot, első edzőm az adottságaim miatt hívott le a kézilabda pályára, s hamar ott is ragadtam. Eredetileg átlövőnek szántak, ám akkor még szinte mindenki kipróbált minden posztot, s így eshetett meg, hogy a mezőnyjátékot felcseréltem a háló őrzésére, s mint az látható, végül meg is ragadtam ezen a poszton. A korosztályos szamárlétra végigjárása mellett, a 2004-2005-ös szezonban került fel először a felnőtt csapat keretébe, ahol a volt válogatott Perger Zsolttól rengeteg mindent tanulhattam, s az ő tanítása rengeteget segített abban, hogy tizennyolc évesen már a Dunaferr is felfigyelt rám.

Jó közösségben

A százhalombattai éveket követően azonban váltásra volt szüksége együttesünk jelenlegi kapusának, aki elmondta, hogy örömmel jött a Dunaferrbe, ahol hamar elfogadták, s tudja, hogy ez a csapat akár már idén is képes lehet nagy meglepetésekre.
- A gazdasági válság sajnos Százhalombattán is éreztette hatását, ezért már az év közben erősen elgondolkodtam azon, hogy távozom a csapattól. Éppen kapóra jött tehát a Dunaferr megkeresése, melyre gyorsan igent mondtam, hiszen egy remek csapatba kerültem, ezt az eddigi szereplésünk is bizonyítja. Szerencsére a beilleszkedéssel egyáltalán nem volt gondom, nagyon sok barátom volt már korábban is a csapatból, így egyáltalán nem kerültem ismeretlen közegbe, ráadásul a társak is nagy szeretettel fogadtak. Egységes, jó csapatunk van, s bár maga a keret tényleg sokat fiatalodott az elmúlt évhez, évekhez képest, úgy érzem, hogy már idén is nagy eredményekre lehetünk képesek. Ahogy én, úgy a csapat is sokat javulhat még az előttünk álló időben, ezért azt sem tartom elképzelhetetlennek, hogy egy tökéletes szezonnal a hátunk mögött, akár a második helyre is odaérjünk.

Mindig magasabbra

A magát jó értelemben vett őrültnek tartó kapus több éve tagja már a korosztályos válogatottaknak, s ahogy csapatban, úgy egyénileg is szeretne minél többet elérni szeretett sportágában.
- Türelmes vagyok, tudom, hogy még rengeteg időm van a fejlődésre, ám a türelem önmagában még nem elég, az előre lépésért, valamint a sikerekért nagyon keményen meg kell dolgozni. Ahogy mindenkinek, természetesen nekem is vannak céljaim. Először is szeretnék meghatározó játékosa lenni a Dunaferr csapatának, majd idővel a felnőtt válogatottban is szeretnék bemutatkozni, s ott is bebizonyítani, hogy érdemes vagyok a bizalomra. Ez nyilvánvalóan még a jövő zenéje, de mint mondtam, nem vagyok türelmetlen típus, s nagyon sok még a tanulnivalóm is, de remélem, hogy eljön majd az én időm is. Addig is az ifjúsági válogatottban szeretnék bizonyítani, ahol még egy Eb-selejtező, valamint a jövő évi Európa-bajnokság vár a csapatra, s a görögországi világbajnokságon is szeretnénk jól szerepelni.